A szívós kerti pálmák, más néven hidegtűrő pálmák, olyan pálmafajok, amelyek tolerálják a hűvösebb hőmérsékletet, és alkalmasak termesztésre Magyarországon és más mérsékelt égövi régiókban. Míg a pálmákat jellemzően a trópusi éghajlathoz kötik, számos olyan pálmafaj létezik, amelyek alkalmazkodtak az enyhébb és hűvösebb környezetben való túléléshez.
Ezek a hidegtűrő pálmák népszerű választások a kertekben, egzotikumot kölcsönözve a tájnak.
Amikor szívós kerti pálmákat ültetünk hazánkban, elengedhetetlen figyelembe venni azok speciális hidegtűrő képességét, különösen, ha fagyra és fagypont alatti hőmérsékletre hajlamos területen élünk. A téli védelem biztosítása, különösen a fiatal pálmák esetében, segíthet nekik megtelepedni és virágozni magyar éghajlaton. Ezenkívül a jó vízelvezetésű talaj és a napos helyszín fontos tényezők a növekedésük és általános egészségük szempontjából.
Nézzük mely fajok amelyek hazánkban legnépszerűbbek és leginkább megfelelnek a honi feltételeknek:
Trachycarpus fortunei
Ez a pálma, amelyet gyakran Kínai kenderpálma – Szélmalom pálma – Csusan pálmaként emlegetnek, a kertészetek kedvence lenyűgöző hidegtűrő képessége miatt. Jól elviseli a hűvösebb kontinentális teleket, különösen, ha védett helyre ültetik.
A Trachycarpus fortunei jellegzetes legyezőszerű levélszerkezettel rendelkezik, amely egy csipetnyi trópusi bájt kölcsönöz a kerteknek. Alkalmazkodóképessége és fagytűrő képessége miatt megbízható választás egzotikus hangulat megteremtéséhez. A nagy levelek nem bírják jól a kitett, szeles helyeket, ezért próbáljunk meg védett helyet biztosítani neki gazdag, egyenletesen nedves laza szerkezetű talajjal.
A Dél-Közép-Kínában őshonos pálmák változatos környezetben nőnek – a kitett, erdős hegyoldalaktól kezdve az erdőkig, ahol a fiatal növények gyenge fényviszonyok között élnek, amíg ki nem nőnek. Ezeknek a változó gyökereknek köszönhetően a csuszanpálma elég ellenálló ahhoz, hogy a mi éghajlatunkon is jól megéljen.
A közönséges nevei mellett gyakran hallhatjuk röviden „Trachys”-ként is emlegetni. Nevének ez a része a görög „trachys” szóból származik, ami érdes jelentésű, és a rostos törzsre utal. A görög „karpos” szóval, ami gyümölcsöt jelent, és a Robert Fortune skót kertész tiszteletére elnevezett fajjal együtt – és így megkapjuk a Trachycarpus fortunei-t.
Ez a pálmafajta tökéletes klasszikus trópusi megjelenést kölcsönöz bármely kertnek. Ez a szívós pálmafajta sokféle fényviszony mellett is ellenáll, és egész évben vonzó marad. Egyedi példányként vagy kis csoportokban is jól mutat, bejáratot vagy ajtókeretet keretezhet, vagy akár nagy konténerben is tartható.
Chamaerops humilis
Az európai legyezőpálma – Lószőr pálma – Törpe lószőr pálma tudományos nevén Chamaerops humilis, Európa egyes részein, többek között a Földközi-tenger térségében őshonos pálmafaj. A pálma figyelemre méltó képessége, hogy hűvösebb éghajlaton is jól fejlődik és ellenáll a fagynak, tökéletesen illik hazánk kertjeibe.
Kompakt növekedése és vonzó, legyező alakú levelei elegáns kiegészítővé teszik, mediterrán hangulatot kölcsönözve kültéri terének.
A mediterrán legyezőpálma egy kis, fürtös pálma, jellegzetes, hatalmas zöld levelekkel, amelyek nagyon vonzó legyezőformában terjednek szét.
A Chamaerops humilis megtelepedése után jól tűri a szárazságot, jól érzi magát napsütésben vagy félárnyékban, hideg kertben vagy meleg télikertben, nyitott kertekben vagy erkélyeken – ez a pálma rendkívül könnyen gondozható és termeszthető.
Trachycarpus wagnerianus
A Trachycarpus wagnerianus, közismertebb nevén Japán kenderpálma – miniatűr csusani pálma – waggie pálma, egy kicsi és kivételesen szívós pálmafaj, hasonló a Trachycarpus fortunei-hez (lásd fent), de kisebb és alkalmasabb a kitett, szeles helyekre.
Ez a pálmafa kompakt mérete, erős levelei és lenyűgöző hidegtűrése miatt közkedvelt. Lassú növekedése és feltűnő megjelenése miatt népszerű választás a mérsékelt égövi kertekben, akár dézsában nevelve is.
A vadonban egyáltalán nem ismert Trachycarpus wagnerianus a Trachycarpus fortunei közeli rokona, és különösen közel áll a kertészkedők körében is. A Japán kenderpálma egy kivételesen szívós örökzöld fa, amely egyetlen szőrös törzset és vonzó, nagy, pálmaszerű leveleket alkot, amelyek növekedésével lenyűgöző koronát alkotnak.
A T. fortunei-től kisebb leveleiben különbözik, amelyek – ellentétben a T. fortunei-vel, amely idővel meghajlik – megőrzik függőleges formájukat. A törpe csusanpálma kompaktabb, így alkalmasabb konténeres termesztésre, és sokkal szívósabb és széltűrőbb, mint a T. fortunei.
Jubaea chilensis
A chilei szőlőpálma chilei borpálma tudományos nevén Jubaea chilensis, az egyik legellenállóbb tollpálma. Jól tolerálja a hideg hőmérsékletet, így alkalmas a magyar kertekbe. Ennek ellenére érdekes módon nem annyira elterjedt és népszerű itt Európa közepén.
Fenséges jelenlétéről és lassú növekedéséről ismert ez a pálmafaj, amely nagyon hosszú életű figyelemre méltó központi eleme lehet bármely mediterrán hatású kertnek, egy csipetnyi nagyszerűséget és kifinomultságot kölcsönözve.
Egy igazán ikonikus pálma, kidudorodó szürke törzsből áll, amely egy gyönyörű, ívelt levelekből álló koronába keskenyedik, amelyek zöld színűek lesznek, majd érésük során kékes-szürkévé válnak. Ennek a szívós és feltűnő fajnak a legszélesebb törzse van az összes pálma közül, ellentétes hatást keltve a tetején elhelyezkedő, széles, tollas, hosszú levelekkel.
Phoenix theoprastii
A krétai datolyapálma, tudományos nevén Phoenix theoprastii, egy másik elbűvölő pálmafaj, amely Európa mérsékeltebb régióiban megtalálható. Bár lehet, hogy nem annyira hidegtűrő, mint néhány más pálma, a zord teleken némi védelemmel jól fejlődik, kifejezetten alkalmazkodik kertek, teraszok nagyobb erkélyek akár cserépben történő tartásához is.
Amint ez a pálma elkezd hajtani, extra ellenálló képességet szerez. A pálma feltűnő megjelenése, amelyet magas törzse és ívelt levelei jellemeznek, jellegzetes szubtrópusi hangulatot kölcsönöz.
A krétai datolyapálma , amelyet Theophrastusról, az ókori görög „botanika atyjáról” neveztek el, egy ritka pálmafaj, amely Krétán és Délnyugat-Türkországban őshonos. Ez az egyetlen három pálma egyike, amely Európában endemikus. A tengerparttól néhány méterre, folyópartokon és szurdokokban nő, jól vízelvezetésű, homokos vagy sziklás, meszes talajban és meleg éghajlaton virágzik. Elérheti a 17 méteres magasságot, akár 4 méter hosszú leveleivel, és apró, ehető datolyát terem. Jól alkalmazkodott az aszályhoz valamint akár a -10°C hőmérséklethez. Hazánkban szélsőségesen hideg teleken azonban védeni kell.
Tippek a hidegtűrő pálmák telepítésére, tartására.
A megfelelő helyszín kiválasztása kiemelkedően fontos. Egy olyan hely, amely télen kap némi napsütést, még nagyon hideg időszakokban is hasznos lesz. A Trachycarpus kivételével a legtöbb ellenálló pálmafajnak a lehető legnaposabb helyre van szüksége az egészséges növekedéshez. A téli napsütés segíthet a fagyott növényi szövetek felolvasztásában a hideg éjszakák között.
A legtöbb pálma az életkorral szívósabbá válik. A fiatal pálmáknak védelemre van szükség, különösen azokon a területeken, ahol minden télen fagy van. Miután a fiatal pálma törzset kezd képezni, sokkal ellenállóbb a hideggel szemben, mivel a növekedési pontot jól védi a növényi szövet rétege. A kertészeti téli növénytakaró a legjobb (és legegyszerűbb) módja a fiatal pálmák fagyvédelmének.
Ügyeljen arra, hogy a vegetációs időszakban (április-szeptember) alaposan öntözzük és tápláljuk növényeinket, hogy a lehető legjobb esélyük legyen a megtelepedésre és az erős növekedésre. Október után ne tápláljuk őket, mert ez gyenge növekedést eredményez, amelynek nem lesz ideje megkeményedni a tél előtt, így sokkal fogékonyabbak a hideg okozta károkra.
A témával részletesebben külön foglalkozunk.
